Kern András : Annyira mégse rossz
Mindenki óriás volt még
És rettenető okosnak látszott
Már tudtam, a sötétben félni kell
S hogy a kapcsolót nem érem fel
Rémes egy korszak volt
Mindenki parancsolt, szónokolt
És én azt hittem, mindig így lesz
Ennyi, az élet ez
Rossz volt, de annyira mégse rossz
Mint az, mikor egyszercsak elmúlt
Az idő nagyívben továbblapoz
Ha a mesénkre épp ráunt
Eszter, ugye emlékszel rám
És arra a borzalmas nyárra
Kettőből buktál és tanulnod kellett
De én mégis szerettelek
Rémes egy korszak várt
Apád a szobádban lakatra zárt
S én a párkányon kúsztam
E tériszony azóta van
Rossz volt, de annyira mégse rossz
Mint az, mikor egyszercsak elmúlt
Az idő nagyívben továbblapoz
Ha a mesénkre épp ráunt
Rosszekedvünk ritkán fogy el
És örökké elfogy a pénzünk
És a sráccal is van bőben gond
S a többit csak halkabban mondd
Rémes egy korszak ez
Sírni sem érdemes
Nem is sejtem a végét
Te mit gondolsz, mi várhat még
Rossz ez, de annyira mégse rossz
Mint az lesz, ha egyszercsak elmúlt
Az idő nagyívben továbblapoz
Ha a mesénkre épp ráunt
Az idő rajtunk is továbblapoz
Ha a mesénkre épp ráunt